A technikumi oktatás jellemzői

Tisztelt Szülők és Tanulók!

 

Az alábbi oldalon a Vasváriban folyó TECHNIKUMI szakmai oktatás sajátosságainak legfontosabb tudnivalóit olvashatják. Ezek a jellemzők elsőként a 2020/2021. tanév 9. évfolyamára beiskolázott, illetve ugyanezen tanév 1/13. évfolyamára beiratkozott tanulók és felnőttek oktatására érvényesek. (A 2020/2021. tanévben 10-11-12. évfolyamosok esetén még a régi szabályok érvényesek.)

 

A technikumi oktatásra vonatkozó előírásokat a szakképzésről szóló LXXX. törvény (Szkt.) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.) tartalmazza.

 

Tartalomjegyzék:

 

Amennyiben további információkra van szüksége az új szakképzési rendszerrel kapcsolatban, javasoljuk, hogy keresse fel az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapját és böngésszen a “Gyakori kérdések – Válaszok a szakképzéssel kapcsolatos kérdésekre” c. oldalon.

 


 

Jogviszonyok típusai

 

A 2020 szeptemberétől indult technikumi rendszerű tanulmányok során a Vasváriba beiratkozottak tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében a szakmajegyzékben meghatározott szakmákra felkészítő szakmai oktatásban vehetnek részt.

 

Iskolánkban kétféle lehetőséget kínálunk a tanulni vágyók számára:

  • tanulói jogviszony keretében történő szakmai oktatás: tanköteles kiskorúval, továbbá a a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti;
  • felnőttképzési jogviszony keretében történő szakmai oktatás: 25 év felettiek számára (a szakmai oktatás időtartama a nappali rendszerű szakmai oktatás kötelező foglalkozásai számának negyven százalékáig csökkenthető) – iskolánkban ez három oktatási napot jelent (hétfő és szerda du, szombat délelőtt).

 

(Emellett arra is van lehetőség, hogy a Szegedi Szakképzési Centrum felnőttképzési osztálya által szervezett ún. szakmai képzések keretében szakképesítésre felkészítő képzéseken vegyenek részt a tudásukat, ismereteiket kiegészíteni vágyók. Az ilyen típusú képzésekért javasoljuk, hogy keressék fel az SZSZC erre vonatkozó oldalát.)

 

Vissza az elejére….

 

A szakmai oktatás szakaszai és azok időtartama

 

A fenti jogszabályok alapján az iskolánkban folyó technikumi szakmai oktatás két szakaszból áll: az ágazati alapoktatásból és a szakirányú oktatásból.

 

  • Ágazati alapoktatás:
    • mindig megelőzi a szakirányú oktatást;
    • magába foglalja az adott ágazat közös szakmai tartalmait a képzési és kimeneti követelményekben (KKK) meghatározottak szerint;
    • a szakképző intézményben (azaz az iskolában) kell megszervezni;
    • az ágazati alapoktatás ágazati alapvizsgával zárul (az ágazati alapvizsgáról egy későbbi pontban olvashat).
  • Szakirányú oktatás:
    • az ágazati alapoktatást követően szervezhető meg;
    • célja, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára biztosítsa a szakma keretében ellátandó munkatevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek elsajátítását, képessé tegye azok gyakorlatban történő alkalmazására és a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsgára felkészítse;
    • megszervezhető a szakképzési intézményben vagy a szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyen (duális képzés formájában) – a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre;
    • a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból áll.

 

A szakirányú oktatás befejezést követően az azt sikeresen teljesítők szakmai vizsgát tesznek. (A szakmai vizsgáról egy későbbi pontban olvashat.)

 

A szakmai oktatás időtartama:

  • általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára: 5 év (nyelvi előkészítő osztályban 6 év), amelyben 2 év az ágazati alapoktatás (nyelvi előkészítő osztály esetén ez az 1 éves előkészítő év után indul) és 3 év a szakirányú oktatás időtartalma;
  • érettségizetteknek: 2 év, amelyben a legelső félévben folyik az ágazati alapoktatás, majd azt a 1,5 éves szakirányú oktatás követi.

Vissza az elejére….

 

A szakmai oktatás tartalma

 

A szakmai oktatás megszervezésekor és lebonyolításakor kétféle alapdokumentumot használ, amelyek nagyon fontos információkat tartalmaznak az oktatás tartalmára, illetve az ágazati alapvizsgára és a szakmai vizsgára vonatkozóan.

 

  • Képzési és kimeneti követelmények (KKK-k):
    • az iskolák számára kötelezően alkalmazandó dokumentumok,
    • összefoglalóan tartalmazzák az adott szakma munkaterületének leírását, az ágazati alapoktatás és a szakirányú oktatás tanulási eredményeinek és vizsgakövetelményeinek szabályait, illetve tárgyi feltételeit (ha van, akkor a meghatározott szakmairányok szerinti elkülönítésben), a részszakmák követelményeit,
    • a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével, a szakképzésért felelős miniszter hivatalos kiadványként a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon teszi közzé.

 

  • Programtantervek (PTT-k):
    • az iskolák számára ajánlásként megfogalmazott dokumentumok (az évfolyamonkénti szintű heti óraszámok kivételével),
    • a szakmai oktatás kötelező foglalkozásaink óraszámait tartalmazza – az ajánlott tantárgyak és témakörök felsorolásával együtt,
    • részletesen leírja az egyes javasolt tantárgyak tanításának célját,
    • a tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalataira vonatkozó speciális elvárásokat,
    • a kapcsolódó közismereti és szakmai tartalmakat,
    • azt, hogy a képzés órakeretének hány százalékát kell gyakorlati helyszínen (tanműhelyben, üzemben stb.) lebonyolítani,
    • az oktatás során fejlesztendő kompetenciákat,
    • és részletesen leírja a tantárgy témaköreinek tartalmát.

 

Az iskolánkban oktatott szakmákra vonatkozó KKK és PTT dokumentumokat az adott szakmát leíró oldalon “A képzésre vonatkozó tartalmi követelmények” cím alatti sorokban elhelyezett linkek segítségével érhetik el.

 

Vissza az elejére….

 

A tanuló jogai és kötelezettségei, juttatásai és az őt megillető további kedvezmények

 

A szakképzési törvényben foglaltak szerint a tanulónak joga van arra, hogy

  • képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően,
  • tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze,
  • hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen,
  • a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
  • véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben.

 

A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

 

A szakképzési törvényben megfogalmazottak szerint a tanuló kötelessége, hogy

  • részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon,
  • eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,
  • óvja saját és társai testi épségét és egészségét,
  • megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit,
  • tiszteletet és megbecsülést tanúsítson a szakképző intézmény alkalmazottai iránt.

 

A tanuló a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ahhoz a szakképző intézményben szervezett szakmai oktatáshoz kapcsolódóan, amelyben ingyenesen vesz részt

  • az első szakma megszerzésével összefüggésben
    • a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kivételével – ösztöndíjra és
    • egyszeri pályakezdési juttatásra,
  • rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra jogosult.

 

Az ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás alapja a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összege.

 

Az e juttatásokra vonatkozó követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre az e bekezdés szerinti juttatásra vonatkozó követelés bírósági úton nem érvényesíthető.

 

Az ösztöndíj, az egyszeri pályakezdési juttatás és a támogatás tanuló részére történő folyósításáról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap képzési alaprésze terhére a tanuló által a szakképző intézménnyel közölt és a szakképzés információs rendszerében (ld. KRÉTA) rögzített fizetési számlára történő átutalásra szóló fizetési megbízással gondoskodik.

Az ösztöndíjra és a támogatásra való jogosultságot a tárgyhónap tizenötödik napján a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer alapján kell megállapítani és azt minden hónap huszonnyolcadik napjáig kell átutalni azzal, hogy a félév első két hónapjára járó ösztöndíj, illetve támogatás a második hónapban egy összegben kerül átutalásra, a július és augusztus hónapra járó ösztöndíj, illetve támogatás a június hónapban járó ösztöndíjjal, illetve támogatással egy időben kerül átutalásra.

 

Az egyszeri pályakezdési juttatást a szakma megszerzését követő hatvan napon belül kell átutalni.

 

Az ösztöndíjra és egyéb juttatásokra vonatkozó részletes szabályokat az Szkr. 170-177/C.§-ai tartalmazzák.

 

Az ösztöndíj összege és megállapításának szabályai

 

Az ösztöndíj havonkénti összege a technikumban folyó

  • ágazati alapoktatásban az ösztöndíj alapjának öt százaléka,
  • a szakképző intézményben folyó szakirányú oktatásban az ösztöndíj alapjának
    • öt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 2,00–2,99 között van,
    • tizenöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,00–3,99 között van,
    • huszonöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,00–4,49 között van,
    • harmincöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,49 fölött van.

Az ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának tíz százaléka, ha a tanuló nem rendelkezik a szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyából a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel. Ez a szabály vonatkozik az 1/13. évfolyamosok II. félévére!

 

Az előkészítő évfolyamon járó ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának öt százaléka.

Az Szkt. 59. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ösztöndíjra az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig a szakképző intézmény nappali rendszerű olyan szakmai oktatásában tanulói jogviszonyban részt vevő tanuló jogosult, amelyre jogszabály alapján ingyenes részvételre jogosult.

 

A megismételt évfolyamon nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha évfolyamismétlésre kötelezték.

 

Az adott tanév hátralévő részében nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha az igazolatlan mulasztása eléri a hat foglalkozást.

 

Az egyszeri pályakezdési juttatás összege és megállapításának szabályai

 

Az egyszeri pályakezdési juttatás egyszeri összege az egyszeri pályakezdési juttatás alapjának

  • nyolcvan százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 2,00–2,99 között van,
  • száztíz százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 3,00–3,99 között van,
  • száznegyvenöt százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 4,00–4,49 között van,
  • száznyolcvan százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 4,49 fölött van.

 

Rászorultsági alapon kérelmezhető egyéb, pénzbeli juttatások

Az Szkt. 59. § (1) bekezdésében meghatározott támogatásra az Szkr. 171.§ (3) bekezdésének megfelelő olyan tanuló pályázhat, aki

  • a pályázat benyújtásakor vagy az azt megelőző öt évben hátrányos helyzetűnek minősül, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és
  • a pályázat benyújtását megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,50 fölött van.

 

A támogatás havonkénti mértéke, ha a tanuló a szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyából a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel

  • rendelkezik, a támogatás alapjának
    • tíz százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,50–3,99 között van,
    • tizenöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,00–4,49 között van,
    • húsz százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,49 fölött van,
  • nem rendelkezik, az Szkr. 171.§ (1a) és (2) bekezdése szerinti mértékének a támogatás alapjára vetítve megállapított összege.

 

A pályázati kiírást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon teszi közzé. A támogatásról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal dönt. A támogatást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal támogatói okirattal biztosítja.

A támogatásra a tanuló az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig a fentiekben meghatározott mértékben jogosult, ha a meghatározott feltételeknek megfelel.

 

Kollégium

 

A tanuló a szakképző intézmény útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, valamint externátusi elhelyezését az Nkt. szerint. A tanuló tanítási évben (ideértve az évközi szünetek idejét is) és a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat idejében hazautazásra – a rendkívüli eseteket kivéve – nem kötelezhető.

 

Diákigazolvány: a tanuló diákigazolványra jogosult.

Vissza az elejére….

 

Az ágazati alapvizsga

 

Az ágazati alapoktatás az ágazati alapvizsgával zárul és a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit méri.

  • A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát.
  • Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.
  • Az ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény szervezi és a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni.
  • A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja.
  • Az ágazati alapvizsga teljesítését a bizonyítványba kell bejegyezni.
  • z ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol.

 

Az ágazati alapvizsgák részletes tartalmát az egyes KKK-k tartalmazzák. Az iskolánkban oktatott szakmák esetén ezek tartalma az alábbiak szerint szabályozott.

 

Gazdálkodás és menedzsment ágazat (részletszabályok a KKK-ban):

  • írásbeli: Gazdasági interaktív írásbeli alapvizsga:60 perc, 40 pont, részarány: 40%
    • számítógép alkalmazásával kell megoldani
    • 20 kérdés: feleletválasztás és feleletalkotás
  • gyakorlati: Gazdasági interaktív gyakorlati alapvizsga: 90 perc, 60 pont, részarány: 60%
    • számítógép alkalmazásával kell megoldani
    • legalább 6 feladat, amely a lehetséges feladattípusokat (dokumentumkitöltés, számítás, összesítés, levélírás, kapcsolattartás) lefedi

A gazdálkodás és menedzsment ágazat ágazati alapvizsgája akkor eredményes, ha a két részt külön-külön legalább 40%-ra teljesíti a vizsgázó.

 

Informatika és távközlés ágazat (részletszabályok a KKK-ban):

  • írásbeli: Informatikai és távközlési alapok interaktív teszt: 30 perc, 30 pont, részarány: 10%
    • 15 db, számítógépen megoldandó tesztfeladat
    • a teszt témaköreit és az egyes témakörökhöz tartozó kérdésszámot a KKK részletesen tartalmazza
  • gyakorlati: Weboldalak kódolása, programozás, hálózatok gyakorlat: 180 perc, 120 pont, részarány: 90%
    • egybefüggő az időtartama, a vizsgázó osztja el az idejét a három részfeladat között
    • Weboldalak kódolása: HTML5, CSS3, Bootstrap keretrendszer (40 pont)
    • Programozás Pythonban: 3, fokozatosan nehezedő feladat (8 + 14 + 18 pont)
    • Otthoni és kisvállalati hálózatok kialakítása: Packet Tracer szimuláció (40 pont)

Az informatika és távközlés ágazat ágazati alapvizsgája akkor eredményes, ha a két részt külön-külön legalább 40%-ra teljesíti a vizsgázó.

 

Kereskedelem ágazat (részletszabályok a KKK-ban):

  • írásbeli: Gazdálkodási tevékenység alapjai: 60 perc, részarány: 30%
    • írásbeli feladatlap, amely 20-30 feladatból áll és legalább 4-fajta típusú kérdés van rajta
    • feladattípusok: fogalom meghatározása, esettanulmány értelmezése, feleletalkotás, párosítás, sorrendbe rendezés, feleletválasztás igaz-hamis
  • gyakorlati: Információkezelés és üzleti kultúra: 60 perc, részarány: 70%
    • I. rész: Információkezelés (45 perc): 2 feladat – üzleti levél elkészítése, megírása és formázása (40%), illetve hiányos szállítólevél kitöltése (20%)
    • II. rész: Viselkedéskultúra, kommunikáció (5 perc felkészülés, 10 perc végrehajtás): minimum 4 feladatsor közül egy szituációs feladat szóbeli végrehajtása (40%)

A kereskedelem ágazat ágazati alapvizsgája akkor eredményes, ha a két részt külön-külön legalább 40%-ra teljesíti a vizsgázó.

Vissza az elejére….

 

A szakmai vizsga

 

A szakmai vizsga állami vizsga, amely a szakirányú oktatás során megtanult, a képzési és kimeneti követelményekben az adott szakmára speciálisan előírt szakmai ismeretek elsajátítását országosan egységes eljárás keretében méri.

 

A szakmai vizsgát az akkreditált vizsgaközpont háromtagú vizsgabizottsága előtt kell letenni. Az akkreditált vizsgaközpont kijelöli a szakmai vizsga helyét és időpontját, valamint megszervezi a javító- és pótlóvizsgát, gondoskodik a szakmai vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosításáról, vezeti a szakmai vizsgával kapcsolatos nyilvántartásokat és ellátja a Kormány rendeletében a szakmai vizsgával összefüggésben meghatározott feladatokat.

 

A szakmai vizsga központi vizsgatevékenységének tartalmát a szakképzésért felelős miniszter a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével határozza meg.

 

A szakmai vizsgát a Kormány rendeletében meghatározott rend szerint kell lebonyolítani.

(A szakmai vizsgák lebonyolításának részletes szabályait az Szkr. 260-297.§-ai tartalmazzák.)

 

A szakmai vizsga legmagasabb díját a Kormány rendeletben állapítja meg. A szakmai vizsga díját e mértéken belül az akkreditált vizsgaközpont úgy állapítja meg, hogy az a ráfordításaira és működéséhez szükséges észszerű nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az azt terhelő fizetési kötelezettségekre és az akkreditált vizsgaközpont részére nyújtott támogatásokra is. A szakmai vizsgának a Kormány rendeletében megállapított legmagasabb díjánál magasabb díjat és a szakmai vizsgáért fizetendő más pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költséget érvényesen nem lehet kikötni.

 

Szakma megszerzéséről kiállított oklevelet az kaphat, aki sikeres szakmai vizsgát tett. Az oklevél államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít. A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet annak kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha azt jogellenesen szerezték meg. A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet időbeli korlátozás nélkül – a bíróság, illetve az ügyészség erre vonatkozó tájékoztatása alapján – megsemmisíti, ha annak kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el és a megsemmisítés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A visszavont és a megsemmisített oklevél sorozatjelét és sorszámát, az érvénytelenítés időpontját és okát a honlapon közzé kell tenni.

Vissza az elejére….